A Budai Várnegyed

A Budai Várnegyed Budapest legszebb városrésze. Kihagyhatatlan randevú helyszin mindazok számára, akik felejthetetlen randevút terveznek. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. Számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóház és középület, hangulatos macskaköves burkolat  biztosít romantikus, történelmi hátteret a szerelmes sétákhoz.

Az egykori királyi palota termeiben található a Magyar Nemzeti Galéria az ország kiemelkedő képzőművészeti értékeivel, a Budapesti Történeti Múzeum pedig a főváros változatos történetével ismerteti meg a látogatókat. Feltétlenül látni kell a híres Mátyás-templomot, a mellette lévő Halászbástyáról pedig páratlan panoráma nyílik a Dunára és a főváros pesti oldalára.

Szintén itt található a klasszicista stílusban épült Sándor-palota, amely a köztársasági elnök hivatalának ad otthont, mellette a híres Budavári Sikló felső állomása látható.

Gazdag látnivaló és sok-sok kultirális program, fesztivál  várja a randevúzni vágyókat.

A séták fáradalmai kipihenhetők a várnegyed híres éttermeiben és cukrászdáiban. Ajánlataink<<<

A mai Budai vár története a tatárjárás után kezdődött, amikor IV. Béla király a pesti polgárokat átköltöztette a budai oldalra, a várhegyre. A vár építése 1243-ban kezdődött, s 1255-ben már várként említik Új-Budát. Az első palotát anjou királyaink, Károly Róbert és fia Nagy Lajos építik 1330-tól kezdődően. Nagy Lajos 1354-ben Visegrádról Budára helyezi át a királyi udvart, ekkortól fővárosa a Magyar Királyságnak.

Zsigmond király 1410-1430 között építteti meg a Friss palotát. A középkori palota építését Mátyás király fejezi be, ekkor készül a trónterem, a királyi lakosztály, a könyvtár és a csillagvizsgáló. A középkori reneszász palota a török időkben válik rommá. 1715-ben egy kisebb, majd Mária Terézia alatt egy nagy barokk palota épült a romok helyén, melyet neobarokk stílusban 1890-1903 között bővítettek. A Budavári Palota egyik szárnya ad helyet a Történeti Múzeumnak.

A törökök 1541-ben csellel foglalják el Buda várát Izabella királynétól. Öt sikertelen ostrom után, végül 1686 -ban foglalták vissza a Károly lotharingiai herceg koalíciós csapati. A habsburgok azonnal megkezdték a vár erődítményeinek helyreállítását, de a Magyar Királyságot fegyverrel szerzett tartományként kezelték, és Bécsből irányították. Az 1848-49-es szabadságharc idején 1849 május 21-én a Görgey Artúr tábornok vezette honvédsereg foglalta vissza a habsburgoktól.

A Sándor palota 1803-1806 között épült Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján a grófi Sándor család megbízásából. 1881-től miniszterelnöki, kormányzói, köztársasági elnöki rezidencia. 

A budai vár a II. világháború végén súlyos orosz ostromot élt át, s ismét rommá vált. Feltárása, helyreállítása már 1946-ban megkezdődött. 1873-ban hivatalosan is egyesült Buda, Óbuda és Pest - Budapest néven.

A Budai Várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség listáján.

Apró ajándékok randira: