A szexualitás csodája

---

Valamennyi eddig megemlített szempont előfeltétele, és valamennyi megelőzi a sorrendben. Ha ugyanis valaki nem a "Nagy Ő"-t találta meg, ha a szerelmespár tagjai nem tudnak mindent elhagyni a másikért és olyan szövetséget kötni ami a legszorosabb ember és ember között, hogyan tudnának ragaszkodni egymáshoz? Amennyiben így áll a dolog, a szexualitásban sem fogják átélni és megtapasztalni azt a mélységet, ami benne rejlik. Talán ez az egyik fő oka, hogy miért van ennyi kudarc a szerelem és a házasság terén!

Szerelem és szexualitás

A közfelfogás ma felcseréli a sorrendet és egyáltalán nem veszi figyelembe a "hozzá illés" szempontjait. A partnerek még alig ismerik egymást, s már megtörténik az "egy testté levés". Még se ragaszkodás, se a "másikért mindent elhagyni tudás" nincsen, amikor már szexuálisan eggyé lesznek. Ha viszont hiányoznak az előfeltételek, honnan tudnák, hogy egymáshoz illenek-e? Honnan tudnák, hogy képesek-e ragaszkodni egymáshoz, hogy akarnak-e ilyen szoros szövetségben élni? Sehonnan! A szexualitás után jönnek a bajok:

♥ vagy a kudarc, mert mindketten önzően a saját kielégülésüket keresték, s mivel ez csalódáshoz vezetett,  kudarcként kerül élményeikbe az, aminek a legdrágábbnak kellene lennie,
♥ vagy ha sikeres volt az együttlét, a vágyakozást összekeverik az igaz szerelemmel, a másolatot a valódival. Később amikor kijönnek a bajok, rájönnek, hogy nem egymáshoz illő felek, sőt egyáltalán nem ragaszkodnak egymáshoz. A kapcsolat széthullik. Idővel jön egy másik kapcsolat, majd egy újabb és egy újabb. Ez lelki elsivárosodáshoz vezet.

Ezért a saját érdekünkben nem szabad felcserélni a sorrendet, mely a következő:

♥ Megismerés, vajon illik-e hozzám az illető szellemileg, lelkileg? Erotikus vonzalmat érzünk-e egymás iránt? Morálisan vonzó-e a másik jelleme? A "Nagy Ő"-re találtam-e benne?
♥ Képesek vagyunk-e a másikért mindent és mindenkit elhagyni, hogy "két ember műalkotása" legyünk, mint akik a legszorosabb szeretetközösségben élnek majd hátralevő életükben?
♥ Tudunk-e ragaszkodni a másik emberhez egy egész életen át?

Ha minden kérdésre igennel felelünk, csak akkor szabad a testi kapcsolatra térni. Ilyenkor már nem érzi idegennek magát az ember a másik karjaiban. Ilyenkor már a legdrágább és legszentebb állapot a szexualitás, amikor felei valóban nem kettő hanem egy testté válnak az együttlétkor. Ha ez a sorrend felcserélődik, vagy elemei hiányoznak, "csak holttestek ölelkeznek", ahogy Bhatrihari mondta.

                                                                                                                          (Forrás:Zolo)

További tanácsainkat a logóra kattintva olvashatod: